De nehéz belekezdeni. Volt egyszer egy blogom, amit irogattam, amit élveztem. Aztán azt megtalálta pár ember, akinek nem örültem. Nem azért, mert nekik nem örültem, csak mert olyan közel helyezkednek el a belsőmhöz, ami egy kicsit gátolja, hogy tisztán szívből írjam le azt, ami a szívemen van. És most megigértem nektek, hgoy folytatom. És nem tudom hol kezdjek bele...
Na próbálkozzunk!
Kedves naplóm! 
Immáron egy hónapja van új munkahelyem. Élvezem. Kollegák szimpatikusak (Nagy részük a 210-ből. 
) Munkám még nem sok, de folyamatosan azon vagyok, hogy szerezzek valamit, mert különben halálra unom magam.
Immárom több mint egy hete túl vagyok azon az éllményemen, hogy pasival csókolózzak.Elmentünk haverjaimmal Mode klubba. Elötte még az otthoni iszogatás során szóba került, hogy minden pasi valahol a hetero- és homoszexualitás között helyezkedik el. (Mindegyikük már különböző részeg állapotában - játékok (üvegezés) és fogadások miatt - túl volt azon, hogy pasival csókolózzon) Szóval elmondták, hgoy már mindenki, amire félve megjegyeztem, hogy elnézést, de én nem. Ez ennyiben is maradat mígnem később a buli folyamán, amikor már elég részeg volt hozzá, oda nem jött az egyik és le nem smárolt. Meg kell hagynom, nem jó dolog pasival csókolózni. Azt hiszem maradok a nőknél.
Vagy egy helyes kis oszlopot... 
Ma felmondok itt. 
