Beszélgettem telefon, ettem csoki, ittam viz. Most jó a kedv. 
És tényleg. Ma beszélgettem Anitával is. És már nem zaklat fel. Ellenben mióta leáltam azzal, hogy kaparjak, hogy nem jönnek rám hülye bőgőrohamok a legváratlanabb pillanatokban, most Ő viselkedik hülyén. Miért van nekünk egónk? Nekem? Neki? Neked? Ha tényleg úgy eldobható lenne, ahogy a bölcsek mondják...
