Pedig vártam ezt a vasárnapot. Nem láttam szerda óta... És lemondta. De még csak kedves sem volt a hangja. Értem én, hogy fáradt, nyűgös, másnapos. Még játszani is lehet velem, mert szeretem és elviselem, feltéve, hogy a játék ellenére érzem, hogy a másik mit akar. De ha nem érzem nem tudom, akkor elbizonytalanodom. Nem akarok pofára esni. Tudom, hogy vele jár, mindig is azt mondtam, hgoy nem érdekel, max fájni fog. Lehet, hogy a múltkori fájt nagyon, de nagyon, de nem merek megnyílni, nem merek rendesen érezni, ha a másikból nem érzem, hogy legalább a szándék megvan benne ténylegesen... És most nem tudom mi van... Mondja le azzal nincs baj, de ne azt tegye még hozzá, hogy a hétfő vagy a kedd jó lehet. Mondja azt, hogy de hétfőn, mehetnék. Most jól el lett kenve a hangulatom.
Pedig vártam...
2008.11.09. 18:30 Mr. M.
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://kockanadrag.blog.hu/api/trackback/id/tr346071127
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.