Tipicallnál jártam, ahol gyerek lekenyerezéséről volt szó és ez elgondolkoztatott, hogy mennyire utálom is én ezt. Én azt is utáltam, amikor én kaptam nagyértékű ajándékot a feleségemtől, de az Ő családjukban ez a szokás. Húúú, de utálom ezt anyósomban. Azt nézzük, kitől mit kaptunk, a szerint adunk, meg társai. Nem a gesztus a lényeg, az anyagiak...
Volt feleségem unokatestvére (talán 18. születésnapjára) megkapott valami bankbetétet 1 millával. Pénzből már semmi sincs. Elment ruhákra és hasonlókra. Persze. Nem nagy pénz, meg el lehet költeni, de... Nem baj. Most el fogják adni nagyszülőktől örökölt lakást. Mit akar belőle venni? Smartot. Persze az is autó, meg szőke kislánynak lehet benne feszteni, de bameg! Értékrendek. És ez van beleplántálva. Jelenleg óvónéninek tanul. (Persze nagyon érdekli, nem csak ide tudott bejutni. 
) Ott is bukdácsol, de hát tudjuk, hogy ott milyen nehéz követelmények vannak. Persze, relativitás elméletet kell tanulnotok... 
De anyukája. Magasról szarik rá. Fruzsika csinos majd felszed magának egy gazdag pasit és azzal meg lesz oldva élete. Szülői hozzáállás. Üvölteni tudnék az ilyentől. És az emberek csodálkoznak, hogy züllik a környezetük. ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ
Kedvencem: Nagyapjának valami volt kabátját áthozta Db-be, amikor pont ott voltam. De azért mert azt is hoznia kellett, ezért ki kellett elé menni. A pillekabáton kívül egy kis táska volt nála, de közölte, hogy egyedül az nem megy!!!! Addig kéne ütni azt az aranyos kis buksi fejét amíg mozog.
