Na a hülye agyamat. Zuhanyozás közben eszembe jutott valami a tegnapi bejegyzésemmel kapcsolatban... Csak utána dolgoztam és most jól elfelejtettem.
Kénytelen leszek úgy lefeküdni aludni, hogy nem írom ki magamból....
Csak nehogy valami bajom legyen tőle!
Egyébként meg, mielött emberek félreértelmezik. Imádom a szüleimet, bár gyerekkoromban azt terveztem hogy felírom egy kis füzetbe, hogy én mit nem fogok tenni a gyerekeimmel. Mondanom se kell, hogy nem lett belőle semmi.
És sokat kaptam tőlük. Úgy érzem mind a 3 gyermekükből (Egóskodjunk. ) sikerült embert nevelniük. De én akkor is máshogy akarom csinálni. Én is embert akarok nevelni belőle, de nem olyan vaskalappal, mint Édesapám tette. Pedig gyerekkoromba úgy mentem mögötte, hogy végig a nyomaiba léptem, hogy olyan legyek mint Ő. És sikerült lemásolnom. Ugyan úgy tudok hülye fasz lenni. És nem akarok! Nem akarom terrorizálni a szeretteimet! Mostanra jutottunk el oda vele, hogy tudunk beszélni. Hogy a beszélgetésink nem úgy néznek ki, hogy Ő megmondta és pont, mert Ő az apám. A tiszteletet nem kikényszeríteni kell! (Szintén a félreértések elkerülése végett, nem csak kikényszerítve van.)
Na! Csak lett bejegyzésem hosszú.