Igazából nem az számít, hogy mióta van együtt, hanem, hogy mire számíthatnak még a jövőben, ha együtt maradnak... Ilyenkor szerintem azt érdemes nézni, mennyi boldogságpotenciál maradt még a kapcsolatban, és hogy lehet-e ezt a javítani. Ha nem, akkor talán érdemes esélyt adni a teljes életre. Persze tudom, ez túl közgazdaságiasan hangzik. Mikor 4-5 éve majdnem szakítottunk Pével, akkor tudtam, hogy szeretem (ott legbelül még azért), de azt is tudtam, hogy az élet vele már úgy nem jó. És aztán végül úgy döntöttük, hogy az életen próbálunk javítani, mert a stabil alapok igazából megvannak. Csak ehhez sok bátorság kellett, meg foglalkozás, megbeszélés...

Tudom, hogy nem az évek számítanak, és nem vagyok benne biztos, hogy az a jó, ha együtt maradnak. Csak fura volt számomra a hír. Kiváncsi vagyok mi lesz belőle... Azt nem tudom, hogy boldogok voltak-e, csak azt, hogy alapból jól megvoltak. De lehet, hogy csak olyan langyos vízben.

nem feltétlen egy időben jön el a hetedik éves változás az ember életében. úgyhogy az faszság, hogy a hetedik év a választó. mert ezt beszélték be az okosok. ettől persze lehet hogy a kapcsolatuk alapjaiban van a baj. és könnyebb a hetedik évre fogni.