Nem, annó nem dobtam ki azt a dobozt. Bíztam benne, hogy vele elhitetem, de nem jött össze. :( Persze, azóta is megkapom a fejemhez, hogy belehazudtam a világ képébe, hogy őt tüntessem fel rossz színben. Nem, nem állt szándékomban, csak szerettem volna, ha Ő azt hiszi, hogy nincs meg. És igen, én is kiváncsi lettem volna, nem tudom meg tudtam volna-e állni, hogy belenézzek.
Szmogriadó
2009.01.12. 20:53 Mr. M.
Ez szerintük tényleg megoldás? Ha lekorlátozom, páros páratlanra? Nem lenne megoldás normalizálni a helyzetet? Monsdjuk normális tömegközlekedést csinálni az álságos, hogy nyúljunk le több lóvét mögé bújtatott helyett? Persze, aki meg a gyereket iskolába vinni, majd dolgozni menne, majd újra elmenne a gyerekért, ezt ne tegye!
Mondjuk eleve javíthatna a helyzeten, ha lennének normális zöldek. Nem, nem az abnormális barmokra gondolok, akik 0 IQ-val minden ellen tudnak tiltakozni. Gondolkozni? Azt nem. Mondjunk inkább mindenre nemet! Sokkal jobb. Gátoljuk meg az M0-ás híd építését évekig, ellenkezzünk azellen, hogy a rakpartot 2x2 sávosra bővítsék! Ne, ne gondolkozzunk, hogy a haladó autó, kevesebb káros anyagot termel, mint az egyhelyben álló. Ne, mi akarjunk a korral szembe haladni és inkább az autókat tiltsuk be. A pék meg vigye gyalog el a kenyeret a boltba, hogy mi éhen ne halljunk. Persze térjünk vissza a lovaskocsira, az is egy megoldás volt. Csak nem ma.
Tudom, tudom. Ott van a kerékpár. Szépen öltönyben felpattansz rá, notebookot a hátadra csapod, gyereket kiskocsiba magad után kötöd és elindulsz egy regeli 10 kilóméteres tekerésre.
A főváros legalább már leszokott arról, hogy max csak 2 órát lehessen parkolni. Régen még pluszban rákényszerítettek arra hogy autóval menjek odébb, mert 2 óránál többet nem tudtam egyhelyben hagyni.
És be kell vallanom, hogy annak is igaza van, aki azt mondja, hogy befizette a súlyadót, a kötelezőt az év minden egyes napjára és neki szüksége van az autóra a mindennapi élethez.
Ja nem, nem tudok jó megoldást, csak hőzöngök, mint a zöldek.
1 komment
Mad World
2009.01.08. 12:31 Mr. M.
És ha már így belejöttem, akkor már visszakapjátok ezt is:
Worn out places, worn out faces
Bright and early for their daily races
Going nowhere, going nowhere
Their tears are filling up their glasses
No expression, no expression
Hide my head I want to drown my sorrow
No tomorrow, no tomorrow
And I find it kind of funny
The dreams in which I'm dying
I find it hard to tell you
I find it hard to take
When people run in circles
It's a very, very
Mad World
Mad world
Children waiting for the day they feel good
Happy Birthday, Happy Birthday
And I feel the way that every child should
Sit and listen, sit and listen
Went to school and I was very nervous
No one knew me, no one knew me
Hello teacher tell me what's my lesson
Look right through me, look right through me
And I find it kind of funny
I find it kind of sad
The dreams in which I'm dying
Are the best I've ever had
I find it hard to tell you
I find it hard to take
When people run in circles
It's a very, very
Mad World
Mad World
Enlarging your world
Mad World.
Elkopott helyek, elkopott arcok.
Frissen és üdén a mindennapokra,
Nem mennek sehova, nem mennek sehova.
Szemüvegük mögött a gyűlő könnyek,
Közömbös arccal, közömbös arccal.
Elrejtem magam is, ne fájjon többé,
Nincs holnap többé, nincs holnap többé.
Az egész vicces, érzem, és szomorú is ez.
Az álmaim, amikben meghalok, a legszebbek.
Nehéz ezt nekem elmondanom,
És nehéz elfogadnom.
Csak körbe-körbe rohan a sok ember...
Ez egy nagyon...őrült világ...őrült világ.
Várják a gyerekek a legszebb napot
Boldog szülinapot, boldog szülinapot!
Így tanították nekik, mindegyiknek,
Ülj és hallgass, ülj és hallgass!
Suliba mentem, de ideges voltam,
Senki sem ismert, senki sem ismert.
Helló tanár, mi most a lecke?
Nézz át rajtam, nézz át rajtam!
Az egész vicces, érzem, és szomorú is ez.
Az álmaim, amikben meghalok, a legszebbek.
Nehéz ezt nekem elmondanom,
És nehéz elfogadnom.
Csak körbe-körbe rohan a sok ember...
Ez egy nagyon...őrült világ...őrült világ.
A világodban is nagyobb,
Őrült világ.
3 komment
Nem ez
2009.01.07. 09:18 Mr. M.
Olyan kis hülye. Azt hiszi, hogy ez zavar, pedig nem. A sündisznó jelmez az, ami a fájdalmat okozza.
Szólj hozzá!
Neked
2009.01.06. 21:35 Mr. M.
Tudod a munkáddal már rég kibékültem. Tudod nem az érdekelt volna, hogy végeztetek. Egyszerűen, valószínüleg csak jó lett volna tudni, hogy azért gondolsz rám. Szerettem volna beszélni, de nem akartalak hívni, hogy ne gondold, hogy azzal van bajom. És fél kettő környékétől, amikortól úgy gondoltam, hogy már biztos nem zavarnék , kezdtem egyre depisebb lenni. Igen! Hiányoztál! Sajnos Én szeretlek! Nem, nem akarom magamból ezt az érzést kiírtani. Nem, nem hiszem, hogy jó az, ha csak azért is megmutatjuk a másiknak. Igen elfordulok és visszafordulok, mert mérlegelek és gondolkodom. Nem, nem akarom felrúgni ezt a kapcsolatot.
Igen, frusztrál, hogy nem tudok neked dolgokat elmondani, mert abból jön a csak azért sem! És ilyenkor nem tudom, hogy miért vagy velem. Ne hidd, hogy csak Te félsz. Félek kinyílni és félek CSAK szeretni Téged. Mert nem hagyod, mert magadba fojtod, mert visszavered belém. Jó lenne, ha eldöntenéd, hogy mit akarsz, mert én szép lassan fel fogok örlődni. Nekem szerelem nélkül nem megy egy párkapcsolat.
Szólj hozzá!
Csak pozitívan!
2009.01.05. 14:28 Mr. M.
Lehet, hogy csak a hangja hiányzott? Beszéltem vele, egy kicsit felébredtem. Mi legalább kezdünk helyre rázódni. Henrik téli szünetének vége felé kezdett nagyon befordulni, de jó hogy végre itthon van. Nem csak azért, mert jobb kedve van azóta, hanem, különben is bírom a kiscsávó búráját. Bár, hoz hisztit rendesen az életébe.
Pénteken jött meg és még akkor gyorsan melegében elszaladtunk venni pár korcsolyát. Egész pontosan 3 pár korcsolyát. Neki, Neki és nekem. Aztán Westend jégterasz és Cincin lovag. Szombaton meg irány a Naplás tó. A környék tele, de a tavon kényelmesen el lehetett férni. Vagy 2 órát kint voltunk. Jó volt, szeretek velük lenni. Vasárnap meg otthon. Mondjuk nem teljesen. Futottunk egy kisebb kört, hogy mákdarálót vegyünk, de nem jött össze.
Ellenben a Westendben sikeresen beégettem magam egy olyan dologgal, amit nem szoktam tenni. Miért hittem, hogy neki bejön?
Valami nagyobbat kell csinálnom.
Reggel jó volt vele ébredni. Az utóbbi pár reggel nem volt túl jó, de ma úgy tünt nem álmodott hülyeségeket. Örülnék, ha ez így maradna. Kezdek visszatérni szép lassan én is magamhoz.
Na megyek dolgozni, mert vár rám a munka. Este meg remélem Ő. Azt hiszem az előző kijelentésemet felül kell bírálnom. 2009 azt hiszem jó lesz! Bár a csiszolódás még kell, de most olyan pozitív hangulatba kerültem. Lehet kezd hatni az ebéd?
Szólj hozzá!
Valami nem
2009.01.05. 13:00 Mr. M.
2009? Valahogy nem indul, nem indult jól. Nem tudom mi a baj, de valami nem kerek. Bár lehet, hogy csak a reggeli korán kelés és a fáradtság beszél belőlem. Semmi kedvem dolgozni. Semmi kedvem semmit se csinálni.
Ha mindent számba veszek az elmúlt 24 órából, akkor semmi baj. (Persze azon kívül, hogy tegnap gondoltam,megmutatom, hogy akkor én is... (Miért vagyok hülye? Miért csinálok olyanokat, amiket nem szoktam?)) És mégis. Valami nem kerek most számomra. Be vagyok fordulva és semmihez semmi kedvem. Azt hiszem el tudnék dőlni, hozzávackolni magamat és csak simán aludni egyet.Vagy csak úgy elszublimálni az éterbe.
Szólj hozzá!
Végre...
2009.01.02. 15:53 Mr. M.
Végre jön haza Henrik. Nem, nem nekem hiányzott annyira. De Neki már nagyon. Tegnap elkezdett havazni. Anyja egyből idegbajt kapott, hogy ugye eláll mára és épségben hazaér és mikor lesz már itthon... És ez tartott egészen kb mostanáig. Már csak 30 km-re vannak Bp-től. És az elmúlt egy órában hatalmas változáson ment át. Igen tudtam, hogy a gyerek miatt ideges, de azzal, hogy tegnap óta csak élt mellettem kezdett nagyon kiborítani. És hiába tudja az agyam józan fele, hogy csak Henriket várja, hogy félti, hogy már több mint egy hete nem látta és hiányzik neki. A másik fele (A hülyébbik.
) csak dörömböl és dörömböl... És persze jönnek a viták belőle, az összezördülések. Próbáltam nem felvenni a dolgokat, de persze kudarcot vallottam.
És most jó kedvű végre, mosolyog végre és persze a véremet szívja.
Szólj hozzá!
