kockanadrág

Nehéz is meg nem is... De egyenlőre túlsúlyban van a nem és a pozitív dolgok. Már a kezemet is hajlandó megfogni az utcán. Sőt... Ő nyújtja. És vannak dolgok amikkel nehezebben bírkózom, de amilyen hülye vagyok várom ezeket is hogy megbírkózzak velük. Remélem menni fognak. Persze félek tőle qrvára, de egyenlőre tudom, hogy mit akarok és ez nagyon sokat könnyít a súlyukon.

Néha félek, hogy ne bántsam meg, ne készítsem ki a hülye beszólásaimmal. De bízom benne, nem érti őket félre, illetve előbb szól, minthogy közölje, hogy akkor arra van az ajtó.

Reggel kiszállt az ágyból és elkezdett kommandózni a szobában a sötétben. És nem meghallotta amit az orrom alatt motyogtam? Pedig nem is neki szólt, csak magamban konstatáltam a tényt.  

Tegnap megnéztük a Bodiest. Nem volt olyan szörnyű, mint amilyenre számítottam. Kb. mint egy biológiai oktató óra. :) Szerintem Henriknek is teljesen nézhető volt. Egyedül, a végén nem kellett volna megfognom a preparált májat és agyat. Az azért adott az érzéseimnek... Amíg csak néztem addig elvoltam vele, hogy az "edény". És milyen érdekes és milyen jó, ahogy működik. Hozzáérve azért lényegesn több infó jött át.

A kiterített bőr volt még fura dolog számomra. Azt az állatoknál se szeretem, de így embernél se jön be. Nem lesz otthon a nappalimban.

Az embriók elött ki volt írva, hogy aki akarja kikerülheti. Erre minden nő, aki bement közölte, hogy jaj de cuki, milyen aranyos... Egyébként tényleg nem volt semmi félelmetes bennük az Allienhez való hasonlóságon kívül, de azt a formát már ugye mindenki megszokta.

De menjetek el, nézzétek meg! Érdemes.

Teljesítettem családfői kötelességeimet. A gyereket elvittem iskolába és eljöttem dolgozni. És itt röhögök magamban... Ha valaki nekem ezt mondja egy hónappal ezelőtt, akkor meg valószínűleg a földön fetrengve, röhögtem volna hangosan.

És nem érzem idegennek a szerepet, nem érzem kényszernek. És ez meglepően jó és kellemes.

Este megyünk Bodies-ra. Visszük Henriket is. Kiváncsi vagyok hogy fog hozzá viszonyulni. Osztálytársa látta. Neki állítólag nem volt vele baja. Hát tényleg kiváncsi vagyok...

És benyakalt majdnem egy üveg (na jó csak 3/4) Bacardit. Persze, Ő higitotta. Ja. 1:1 arányban. Én alig bírtam meginni. És most nem hajlandó vizet inni. Elvonult aludni és persze én vagyok a kis genya, aki nem hagyja. De megérdemli. Ő is izzasztott vasárnap, amikor lázas voltam. Nem akarom, hogy holnap fejfájása legyen... Nem lehet infúzióval vizet juttatni belé? Ha csak belelógatom a kezét egy vödör vízbe?

Utálom hallgatni, utálom tudni, hogy min kellett keresztül mennie...

És imádom, hogy képes mosolyogni még mindig.

Hiányzik. De azért sem írom meg neki... Mert hülye vagyok. Mert úgy gondolom kellenek ezek a hülye játszmák. Mert félek, hogy elveszítem. Legszívesebben össze vissza csókolnám és szeretném... És elmondanám neki ezerszer, hogy jó vele és ez most nagyon-nagoyn jó. Amilyen nem volt nagyon régen.

Persze ennek már egy csomó részét elmondtam neki. Tudom azt sem kellett volna. Néha úgy kitörne belőlem, hogy szeretem. Mindenével együtt. És lehet hogy nincs éretségije, lehet, hogy az a munkája, ami, de fel tudok rá nézni, tudom becsülni, azért amit tett és iszonyatosan örülök neki, hogy nem ugrott annó a metró elé.

És utálom, hogy el van tünve és nem kapok róla életjelet. 1 órája vége a körmös izéjének...

És jelentkezett. Most végzett. Legalább is most megy haza.

Megint itt vannak a könyvvizsgálók. Pár darab kikent, kifent lúvnya. Kiskosztüm, csizmácska, táskácskák... És semmi. Nincs bennük semmi, ami egy kicsit is nővé tenné őket. Hiányzik belőlük minden természetesség. Soha nem szerettem a karier puncikat. Egy nő miért nem tud Nő maradni? Azt hiszem többek között ez tetszett meg benne is. Hogy az ezernyi nehézsége és problémája között Nő maradt. Szeretem a természetes mosolyát, a szeme csillogását. Szeretem, ahogy azt mondja nevetve, hogy mézeskalács.

És eltipeg elöttem itt egy (saját maga szerint) pöpecre összerakott kis qrva, lehet hogy több diplomával mint kettő, de nem hiszem, hogy ennek ellenére, 2 értelmes szónál többet lehetne vele váltani... Tudom előitéletes vagyok. De ez süt róluk... Nem szeretem a rideg, merev dolgokat.

Mézeskalács! Mézeskalács! Mézeskalács!

Szeretem ezeket a reggeleket. Puszival, simogatással való gyengéd ébresztés. Kifejezetten jobb mint ébresztőre kelni. Kis csomagot is kaptam két pogival és egy túrórudival. Mi kell még?

Na jó, a tegnap estéket is szeretem.

Jó volt a tegnapi hóesés is. Bár volt egy kis interakció... Lementem edzésre, ahol nem igazán tudtam megmaradni. Agyam elkezdett dolgokon járni. Úsztam kb 15 hosszt és inkább kimentem a zuhany alá tovább ázni. Utána Bp, havas út, Tankcsapda, 100-120 Km/H, majd az alábbi blogbejegyzés. Agyam néha tud pörögni dolgokon és felhúzza saját magát faszságokon. De ezzel legalább kiadja és onnantól teljesen kisimult.

És el akarom vinni valahová kettesben. És hóesést akarok hozzá! (Persze nem azért, mert kedvelném vagy bármi, csak úgy, mert kettesben jobb andalogni valahol a vidéki tájban. :P)

Mi a faszért járnak az emberek kurvázni? Mi a faszért vannak benne egy olyan kapcsolatban, ami nem jó? Egyszerűen ezt nem értem meg. És a nő nem ám a pasit szekálja. Nem, a csaj a felelős, aki megbaszta az urát! Ő? Ő nem. Igaz, hogy nagyobb kurva, mint akinek pénzt adnak érte. Ő elveszi ami "neki jár" és cserébe még csak le se szopja a pasiját. De ha a fasz egyszer félre megy, akkor aztán mindenki felelős csak Ő nem. És a Csernus Nő című könyvéből mi marad neki vissza? Visszamarad bármi is, hogy akár Ő is lehet felelős? Faszt! Ő nem. Ő szült két gyereket, Ő elvieli azt az idióta faszt, szóval neki jár, hogy eltartsák és a hájas valagát csak úgy riszálja. Mi a faszért nem lépnek ki az emberek az ilyen kapcsolatokból?

Mi a faszért nem tanítják meg a szülők szexelni a gyerekeiket? Húh, nekünk is volt kiskönyvünk nő meg férfi nemi szervről. De az, hogy szex? Hogy az nem csak a gyerekcsinálás? Azt már nem. Honnan a faszból tanulják meg az emberek, hogy milyen a jó szex, ha senki nem mondja el nekik? Persze rá lehet jönni, de hányan fognak? Volt feleségem mellett azt hittem, hogy szexelek. Kb annyi volt, hogy belevertem a farkam. És semmi. Semmi, hogy mit csináljak másképp. Nekem Ő volt az első, én neki a jópár x-edik. Ha nem hoz össze a sors utána pár nővel, akinek van róla fogalma, a mai napig nem tudnám. Volt csajom, aki miközben semmi reakciót nem adott, közölte, hogy neki minden jó. Ja persze bazd meg! Fúl katolikus családból, ahol még a maszturbáció gondolata is halálos bűn volt. Hogy fog úgy bármikor kielégíteni egy pasit is? Miért nem mondják el a szülők, hogy édes kicsi kislányom, ez itt a fasz be lehet kapni rá lehet ülni és lehet élvezni. Illetve, hogy édes kicsi kisfiam, ez itt a pina ki lehet nyalni, lehet simogatni és a szex nem csak abból áll, hogy neked jó legyen. A faszom ebbe a hülye világba! A faszért vannak emberek együtt olyanokkal, akik mellől rendszeresen félrekefélnek?